Re: [Folklista] Művész-e a népzenész?

[Agócs Gergely]

Barátaim!

Én egyszer mentem az Astoria aluljárójában és a (csíkos!) tarisznyámból kikandikált a hosszifuruglám. Odaléptem a jegyárúsító papához, és jegyet kértem. Az öreg így szólított meg a hosszira mutogatva: 
- Uram, ez netalán egy hangszer?
- Igen, hosszifurugla. - mondtam némi jóérzéssel, hogy valaki figyelmét egyáltalán felkeltik az ilyenek.
- És ön netán ennek a művésze?
És erre csak egy bizonytalan "Hát..." tudott kimászni belőlem, hiszen ez így nékem annyira abszurdnak tűnik: "Agócs Gergely hosszifuruglaművész". Hát nem röhely? Én biztosan nem tartom magam művésznek a szó polgári, illetve városi értelmében. Ebben az olvasatban ugyanis a művész az, aki alkalmazásban áll valamilyen intézménynél (pl. színház, rádió, operaház, stb.), vagy szabadúszóként megél a művészetéből (írók, festőművészek, filmrendezők, stb.). Nomármost: én nem ismerek a mai magyar népzenei palettán olyan, saját markáns előadói profillal kocertező zenekart, melynek minden tagja abból élne, hogy az adott zenekarban muzsikál. (A hivatásos néptáncegyüttesek kísérőzenekarainak kocertező funkciója alkalmi jellegű.) Egy-egy előadó persze akad, aki nem kényszerül másféle munkát vállalni, de ezek ritka kivételek (most utánaszámoltam, kb hat ilyet ismerek az egyész országban). Ha pedig a művészeteket az esztétikum oldaláról ítéljük meg, az független az előadói kvalitásoktól, hiszen a Fehér László balladája, mint alkotás nem attól szép, hogy azt valaki szépen is énekli, ugye... A művésziség megítélésében egy francia művészettörténész, René Berger megállapítását tartom mérvadónak, miszerint "A művészet nem arra való, hogy kápráztasson, hanem arra, hogy eszméltessen..." (ez ott részeletesebben van kifejtve, de most a lényeg elég, lásd: R.B. A festészet felfedezése - A látás művészete, 16. o.). Úgy vélem, ez a mozzanat a leglényegesebb ismérve a művészetnek, és legfontosabb vezéreszméje kell, hogy legyen a művésznek. Eszerint a művész azért él az önkifejezés művészi eszközeivel, mert el akar valami olyat mondani, amire a köznapi nyelvi eszközök nem elegendőek. Hozzáteszem, az önkifejezés igénye ez a különleges, izgalmas késztetés, általában olyan személyiségben fejlődik ki, akinek eleve van valamilyen mondanivalója. 
    Mindent összevetve nem gondolom, hogy ha a népművészeti alkotások áttevődnek a folklórból a folklorizmusba, azaz hogy a hagyományőrző ("survival") előadóktól megtanulnak valamit a városi ("revival") mozgalmárok, ellől már az művészetnek számítana, és - következésképpen - én annak okán lennék művész, mert Pista bácsitól megtanultam dudálni, és ezzel fellépek a Fonóban. Ez lehet, hogy önmagában dícséretes, vagy hasznos, de az esztétikai értékítélet, vagy az előadói minősítés szempontjából mellékes. A népművész kategóriát pedig egy rosszul megfogalmazott, pejoratív felhangoktól terhes találmánynak tartom, és úgy vélem, hogy a mai magyar társadalmi olvasata szerint leginkább az életművész, dilettáns, amatőr, vagy álművész fogalmakkal áll rokonságban. Kérem, ezért ne használjuk.

Határtalan bizalommal

Agócs Gergely 
  ----- Original Message ----- 
  From: Kiraly, Endre 
  To: Folklista a Folkrádió levelező listája 
  Sent: Friday, February 04, 2005 2:29 PM
  Subject: [Folklista] Művész-e a népzenész?


  Persze, hogy az. Legalábbis a mai városi népzenészek. 
  Népművészek.

  Pedig azok, akiket mi ma a legnagyobb "művészeknek" tartunk, igazából egyáltalán nem tartják és pláne nem tartották magukat művésznek. Azt se tudták, mi az. Jól tudtak zenélni, és ebből úgy-ahogy megéltek. A szépen éneklő "adatközlőink" se művészek. És a furulyázó, faragó pásztorember se tartotta magát művésznek. Mesterség volt, meg időtöltés, nem művészet.

  Aki pedig a mai világban szépen, autentikusan énekelve, játsszva, faragva, díszítve bánik ezzel az örökséggel, az MŰVÉSZ.

  Érdekes, de ez így van.

  Endre






------------------------------------------------------------------------------
  From: lista-bounces at list.folkradio.hu [mailto:lista-bounces at list.folkradio.hu] On Behalf Of Fehér Anikó
  Sent: Friday, February 04, 2005 2:02 PM
  To: Folklista a Folkrádió levelező listája
  Subject: Re: [Folklista] Táncos Politika


  Kedves József, igen, Mozart élete nagy részében másoknak megfelelendő írta a zenéit. Üdv.: Anikó
  (Rossz volt a példa!)
    ----- Original Message ----- 
    From: Szász József Árpád 
    To: Folklista a Folkrádió levelező listája 
    Sent: Friday, February 04, 2005 11:55 AM
    Subject: RE: [Folklista] Táncos Politika


    A művészet nem valamely zsűriző bizottság számára születik. Gondoiljatok bele: Mozart azért írt olyan zenét, hogy valakinek az ízlésének megfeleljen? Hát senki sem. A művész a benne megszületett jeleket fordítja le mások számára elérhető módon. És a publikum reagálására nagyon is kiváncsi, mert abból látja meg a környezete befogadási felületeit. Ez jelenti a gyakorlatot az elmélete számára. És az elmélet a gyakorlattal jöhet le a földre és működhet a rendeltetésnek megfelelően.
    Szász József 
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <https://list.folkradio.hu/pipermail/lista/attachments/20050207/7ac56115/attachment-0017.htm>