[Folklista] A vizántai csimpolyosok

[Ferenc Tobak]

A levél egy ékezetes és egy ékezet nélküli változatban olvasható!
A level egy ekezetes es egy ekezet nelkuli valtozatban olvashato!

Kedves listatagok, dudások, és a dudazene iránt érdeklõdõ barátaim!

Június elejétõl egy hónapot töltöttem Romániában az immár nyolcadik éve húzódó csángó-magyar dudás-kutatásom eddig kimaradt falvainak felkeresésével! 
Kitûzött célom Moldvában néhány eddig "mellõzött" falu látogatása, valamint a Tatros völgyében, és a Gajcsána környékén valaha élt dudások emlékének felkutatása volt. A céljaimat képezõ településeket környezõ völgyek falvait évekkel korábban alaposan átfésültem, és ezen településeken még ma is élõ dudásról már nem tudtak . Valószínûtlennek tartottam hogy újabb magyar dudásra akadhatnék, utam tehát afféle önmegnyugtatásnak szántam. De ez az út is csak úgy mint a korábbiak* meglepetéssel szolgált, méghozzá nem is akármilyennel. 
Már harmadik hete jártam Moldvát amikor is eljutottam a legdélebbi csángó településre Vizantára. Bíztam abban hogy itt valami újat tapasztalhatok, mivel a település a "világ végén" van, és a környék híres a román csimpolyosairól.
A falu határában az elsõ szembejövõ lelket megszólítottam, és a helyi hangszeres hagyományokról érdeklõdtem az idõs embertõl. Amikor a csimpolyra terelõdött a szó az illetõ válasza az volt hogy neki van három eladó! Elõször nem értettem mirõl beszél, mi van neki három eladó!

A helyi csimpolykészitõ-csimpolyos Csobotáru András fogadott Vizánta hatarában! Erre nem voltam felkészülve.

Mint hamarosan kiderült sógorától, Atomi Miklostól (72) tanulta a csimpolyozást, aki ma is él, de nincs jó egészségben. Atomi édesapjáról mint kitûnõ furulyásról a helyi mokány pásztorok is nagy tisztelettel beszéltek . 
Soha gyüjtõ nem kereste fel õket, mivel a falu távol esik a népszerû folk-turista célpontoktól, és a moldvai hangszeres zenére öszpontosító kutatók figyelmét valahogy elkerülték ezek a zenészek. 
Az eladó csimpolyok sem valami városi zenész, hanem egy "oláh csobán" rendelésére készültek, aki szerencsémre nem érkezett meg a hangszerekért, tehát megvásárolhattam azokat. Igy három hangszert hasonlíthatok össze ugyanattól a készítõtöl, részletesebben tanulmányozhatom, pontosabban meghatározhatom az elkészítés módját, stb.

A vizántai "dudások" nyolc játszólyukú csimpolyon játszanak. Fontosnak tartom felhívni a figyelmet arra, hogy az eddig tudott, a moldvai csángók által  használt  két duda-típus újabb hangszerrel bõvül, a vizántai 8 játszólyukú csimpollyal. Fénykép a hangszerrõl: http://www.baratsag.com/journal/announcements.htm

A negyedmilliós moldvai magyar csángóság  zenészei a XXI. század elején még három külömbözõ féle dudát tartottak kézben!

Ezek a hangszerek: 
        a "sip" a magyar dudával egyezõ felépítésû hangszer (Nagypatak, Klézse, Külsõ-rekecsin)
        a hat játszólyukú csimpoly (Ploszkucén)
        a nyolc játszólyukú csimpoly ( Vizánta)


A nyolc játszólyukú csimpolyról bõvebben is írnék. Ez a csimpoly típus Bákó megye délnyugati részén, valamint Vráncsa megyében és attól délre a Kárpátok keleti lejtõjének völgyeiben a román falvakban elterjedt. A hangszerek a sípszár formájában a játszólyukak száma alapján a bolgáriai dudákkal mutatnak rokonságot, de a csimpolyokon nem ismerik a "bolhalyukat", ami a dallam hangjainak vibrálására vagy ezen hangok fél hangal való emelésére szolgál. A basszus csõ vagy burdon két darabból készül. 
Csobotáru saját maga készíti hangszerét, ami a csángó-magyaroknál egyedülálló. 
Különösen érdekes a csimpoly elkészítésének módja, mivel az illetõ az erdõben a csimpolynak való tökéletes bodza-ágakat,  csöveket kiválogatja, majd szinte megmunkálás nélkül szereli össze azokat hangszernek.  A bodza csöveket kitisztítja, szárítja, a kérgét lehámozza, majd méretre vágja, a sípszárra a lyukakat ráégeti. Ekkor a famunka lényegében elkészült. A sípoknak nádat használ. A bõrt sózza majd két hétre savóban áztatja amitõl a tömlõ megpuhul, amiután az kész lesz a bekötésre. Egy hangszer elkészítése 3-4 napi munka, a szárítási idõket nem beszámítva.

 Az elkészítést illetõen az Európában készült dudák egyik legegyszerübbikével találkozhatunk Vizántában. 

Utam további dudás eredményeirõl késõbbi levelemben írok.

Szomorú hírrel zárom levelem. Június 9-én elhunyt Dima Mihály (1926-2005) a ploszkucéni csimpolyos. 
Nyogodjon békében. 

Üdvõzlettel:
Tobak Ferenc
Fort Bragg CA 2005. augusztus 12.

* az 1998-as, és 1999-es útjaimról Juhász Katalin tollából jelent meg tudósítás a magyarországi "folkMAGazin"-ban (1999/4, 2000/1) . 2001-ben az Agócs G. szerkesztette "A duda, a furulya és a kanásztülök" címû tanulmánykötetben megjelent  írásom a moldvai dudásokról "Fújják és táncolnak utána" címmel.




Kedves listatagok dudasok, es a dudazene irant erdeklodo barataim!

Junius elejetol egy honapot toltottem Romaniaban az immar nyolcadik eve huzodo csango-magyar dudas-kutatasom eddig kimaradt falvainak felkeresesevel! 
Kituzott celom Moldvaban nehany eddig "mellozott" falu latogatasa, valamint a Tatros volgyeben, es a Gajcsana kornyeken valaha elt dudasok emlekenek felkutatasa volt. A celjaimat kepezo telepuleseket kornyezo volgyek falvait evekkel korabban alaposan atfesultem, es ezen telepuleseken meg ma is elo dudasrol mar nem tudtak . Valoszinutlennek tartottam hogy ujabb magyar dudasra akadhatnek, utam tehat affele onmegnyugtatasnak szantam. De ez az ut is csak ugy mint a korabbiak meglepetessel szolgalt, meghozza nem is akarmilyennel. 
Mar harmadik hete jartam Moldvat amikor is eljutottam a legdelebbi csango telepulesre Vizantara. Biztam abban hogy itt valami ujat tapasztalhatok, mivel a telepules a "vilag vegen" van, es a kornyek hires a roman csimpolyosairol.
A falu hataraban az elso szembejovo lelket megszolitottam, es a helyi hangszeres hagyomanyokrol erdeklodtem az idos embertol. Amikor a csimpolyra terelodott a szo az illeto valasza az volt hogy neki van harom elado! Eloszor nem ertettem mirol beszel, mi van neki harom elado!

A helyi csimpolykeszito-csimpolyos Csobotar Andras fogadott Vizanta hataraban! Erre nem voltam felkeszulve.

Mint hamarosan kiderult sogoratol Atomi Miklostol (72) tanulta a csimpolyozast, aki ma is el, de nincs jo egeszsegben. Atomi edesapjarol mint kituno furulyasrol a helyi mokany pasztorok is nagy tisztelettel beszeltek . 
Soha gyujto nem kereste fel oket, mivel a falu tavol esik a nepszeru folk-turista celpontoktol, es a moldvai hangszeres zenere oszpontosito kutatok figyelmet valahogy elkerultek ezek a zeneszek. 
Az elado csimpolyok sem valami varosi zenesz, hanem egy "olah csoban" rendelesere keszultek, aki szerencsemre nem erkezett meg a hangszerekert, tehat megvasarolhattam azokat. Igy harom hangszert hasonlithatok ossze ugyanattol a keszitotol,  reszletesebben tanulmanyozhatom, pontosabban meghatarozhatom az elkeszites modjat, stb.

A vizantai "dudasok" nyolc jatszolyuku csimpolyon jatszanak. Fontosnak tartom felhivni a figyelmet arra, hogy a 8 jatszolyuku csimpollyal a moldvai csangok altal eddig hasznalt ket duda-tipus ujabb hangszerrel bovul. 
Fenykep a hangszerrol: http://www.baratsag.com/journal/announcements.htm

A negyedmillios moldvai csangosag a XXI. szazad elejen meg harom kulombozo fele dudat tartott kezben!!!

Ezek a hangszerek: a "sip" a magyar dudaval egyezo felepitesu hangszer (Nagypatak, Klezse, Kulso-rekecsin)
                                 a hat jatszolyuku csimpoly (Ploszkucen)
                                 a nyolc jatszojuku csimpoly ( Vizanta)


A nyolc jatszojuku csimpolyrol bovebben is irnek. Ez a csimpoly tipus Bako megye delnyugati reszen, valamint Vrancsa megyeben es attol delre a Karpatok keleti lejtojenek volgyeiben a roman falvakban elterjedt. A hangszerek a sipszar formajaban a jatszojukak szama alapjan a balkani dudakkal mutatnak rokonsagot, de a csimpolyokon nem ismerik a "bolhalyukat", ami a dallam hangjainak vibralasara vagy ezen hangok fel hangal valo emelesere szolgal. A basszus cso vagy burdon ket darabbol keszul.
Csobotaru sajat maga kesziti hangszeret, ami a csango-magyaroknal egyedulallo. 
Kulonosen erdekes a csimpoly elkeszitesenek modja, mivel az illeto az erdoben a csimpolynak valo tokeletes bodza agakat,  csoveket kivalogatja, majd szinte megmunkalas nelkul szereli ossze azokat hangszernek.  A bodza csoveket kitisztitja, szaritja, a kerget lehamozza, majd meretre vagja, a sipszarra a lyukakat raegeti. Ekkor a famunka lenyegeben elkeszult. A sipoknak nadat hasznal. A bort sozza majd ket hetre savoban aztatja amitol a tomlo megpuhul, amiutan az kesz lesz a bekotesre. Egy hangszer elkeszitese 3-4 napi munka, a szaritasi idoket nem beszamitva.

Az elkeszitest illetoen az Europaban keszult dudak egyik legegyszerubbikevel talalkozhatunk Vizantaban. 

Utam tovabbi dudas eredmenyeirol kesobbi levelemben irok.

Szomoru hirrel zarom levelem. Junius 9-en elhunyt Dima Mihaly (1926-2005) a ploszkuceni csimpolyos. 
Nyogodjon bekeben. 

Tobak Ferenc
Fort Bragg CA. 2005. augusztus 12. 

* az 1998-as, és 1999-es utjaimrol Juhasz Katalin tollabol jelent meg tudositas a magyarorszagi "folkMAGazin"-ban (1999/4, 2000/1). 2001-ben az Agocs G. szerkesztette "A duda, a furulya es a kanasztülök" cimu tanulmanykötetben megjelent  irasom a moldvai dudasokrol "Fujjak es tancolnak utana" cimmel.

--------- következ? rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <https://list.folkradio.hu/pipermail/lista/attachments/20050816/dff0456b/attachment-0018.htm>