RE: [Folklista] Re: Bartók

[Szász József Árpád]

Köszöntelek mindnyájatokat, újra itthon,
Juhász Zoli tömören megfogalmazta a mai világ fő törvényét, amely mentén halad a társadalom. Erkölcs, tisztesség, becsület, alázat, felelősség, hűség, szerelem, hazaszeretet, stb. szavak a napjainkban mintha nem is léteznének, vagy mondjam úgy: nem fél senki semmitől, nincs felügyelet, lehet csinálni, amit csak akarsz. Így van a zene esetében is. Miért? 
Mert önzőek lettünk. Mindenki csak magára figyel, magát akarja kiszolgálni, és minél olcsóbban, hogy több jusson mindenből. Telhetetlenek lettünk. Mára már nem érzékeljük csak mindenből a legnagyobb dózist, a leg- eket. Leg- függők lettünk. Már nem elég a madár csiripelése, a patak csobogása, a szellő susogása, az eső csepegése.
Kedves listatagok, a hagyományos népzene, néptánc nem más, mint az ember természetbe való beilleszkedése és vele együttélése. A tánc, a zene is együtt kel és fekszik le a természettel. (képzeljünk el egy szép hajnalit, ahogyan pirkad, vagy kora reggel a tárogató hangján egy szép lassúcsárdást.). Írástudók nélkül is, az emberek kialakították a közös nyelvet a környezettel. Ráadásul mindezt meg is védték az erőszakos betolakodóktól, vagy a köztük lévő felkelőktől, kihajlóktól egyaránt. Mert fontos volt számukra, a megélhetés a boldogságuk, a közösségük jövője függött ettől. 
Természetesen mindig is születtek az átlagostól eltérő emberek, akik mindamellett, hogy tisztelték a szülőközösségüket alkottak, fejlesztettek, újítottak a szűk környezetükön átívelő nyelven szóltak a tágabb aurának, világnak. Így alakulhatott ki a hazai irodalom, zenetudomány. egészen a világirodalomig, világzenéig ... A népek közös nyelve, amely segítségével egymást jobban megérthetjük.
Szerintem Bartók is ide tartozik, ő nem egy átlagos ember volt, ő meghallotta a magyar nép hangját, párbeszédét a természettel (ami lenyűgözte, és írásra késztette) és mindezt megpróbálta világnyelven tolmácsolni. És úgy tűnik a zenei világ (gondolok a neves zenetudósokra is) meg is értette és hálával, tisztelettel, elismeréssel fogadja (sajnos, ahogyan lenni szokott, azért elég későn). 
És végezetül: mindig is születnek, az átlagostól eltérni akarók, akik mindamellett, hogy megvetik, lenézik, kifigurázzák . a szülőközösségüket, belőlük élnek. Őket etetik, mérgezik gátlástalanul és mindezt, nem azért, hogy egymást megértsék és kiegészítsék, hanem csak azért, hogy ugródeszkaként kihasználják őket. És ezt akár beismerik, akár nem rájönnek, amikor elfogy az utolsó falat, hiszen a saját életüket zabálják fel.
A kérdés már csak az, melyik csoportba sorakozunk? Hol érezzük jól magunkat?

Szász József


> Sziasztok!
> 
> Úgy gondolom túl szigorúak vagytok, ami a worldmusic trendet 
> illeti. Eszem
> ágában sincs összehasonlítani Bartókkal, véleményem szerint 
> teljesen meddő
> dolog lenne. Azt is előre kell bocsájtanom, hogy nem vagyok worldmusic
> rajongó, nem igazán értem és szeretem az efféle mixeket.
> Viszont egy-két kérdés megfogalmazódik bennem. Vajon a 
> worldmusic nem a
> fogyasztói társadalomból kiábrándult emberek hozták-e létre? 
> Hiszen tudjuk,
> sokan vagyunk, akik nem fogadjuk el, de kénytelenek vagyunk 
> benne élni...És
> miért ne lehetnének emberek, akik így próbálnak meg 
> tiltakozni a fennálló
> "rendszer" ellen? És miért ne értékelnénk azokat a zenészeket, akik
> belelopnak egy kis minőséget a mai feledhető zenei stílusba? 
> Miért baj, ha
> emiatt az emberek kapnak egy kis ízelítőt a népi, hagyományos 
> zenéből? Meg
> merem kockáztatni, hogy a maga autentikusságában (nem biztos, 
> hogy van ilyen
> szó..:-) bele sem kóstolnának... Szóval biztos igazad van, 
> Zoltán, de mi a
> bizonyíték arra, hogy minden embert ugyanaz motivál?
> 
> Szentandrási Judit
> ----- Original Message -----
> From: "JUHASZ Zoltan" <juhasz at mfa.kfki.hu>
> To: "Folklista a Folkrádió levelező listája" <lista at list.folkradio.hu>
> Sent: Monday, September 27, 2004 12:46 PM
> Subject: Re: [Folklista] Re: Bartók
> 
> 
> > Kedves Lista-tagok!
> >
> > Például én is eléggé útálom a worldmusicot, az alábbi okból.
> > Az iparos és a kereskedő érdeke az, hogy mindenütt a világon egyféle
> > termékért lelkesedjen a vásárló. Egyféle terméket olcsóbb 
> előállítani,
> > és ha ebből sok fogy, az sok bevételt eredményez. Ennek érdekében
> > igyekeznek manipulálni, egyformásítani a "fogyasztói elvárásokat",
> > átgázolva helyi hagyományon, kultúrán, Istenen és emberen. 
> Ezt tartom én
> > a globalizáció lényegének. A zenében is kialakult a globális ipar,
> > melyben a "háttérzene" műfaja hivatott a zenei ízlés 
> homogenizálására
> > világszerte. Természtesen most is a bevétel érdekében. Ebben a
> > rendszerben van egy olyan iparág, mely a hagyományos zenekultúrákat
> > nyersanyagforrásként használja, éppúgy, ahogy a paíripar a fát, az
> > autóipar az olajat, stb. Ez a zenei nyersanyag a legolcsóbb, ui. nem
> > védi szerzői jog, ugyanakkor szükségszerűen izgalmas, 
> egzotikus - éppen
> > a legnagyobb fogyasztói réteg, a homogénné sivárított ízlésű
> > európai-amerikai városi ember szempontjából. A nyersanyagot 
> először is
> > "feldolgozzák", vagyis belekeverik egy olyan hordozó közegbe, mely
> > otthonos érzést nyújt a fogyasztónak. Az otthonos érzés unalmasságát
> > hivatott csillapítani az az egzotikum, amit a hagyomány 
> megfelelő arányú
> > bekeverésével érnek el. Nem mellékesen máris jogdíjassá 
> vált a termék,
> > tehát áruvá vált az, ami eredendő természeténél fogva nem eladó. Az,
> > hogy a magyarországi média miért gondoskodik arról, hogy 
> itt se legyen
> > sajátos zenei ízlés, az eddigiekből már nyilvánvaló. Az is 
> nyilvánvaló,
> > hogy az a szerep, amit a magyarországi média ebben az 
> ügyben játszik,
> > pontosan beleillik abba, amit általában képvisel.
> >
> > Szerintem az is nyilvánvaló ebből, hogy Bartókot miért nem lehet még
> > csak egy lapon emlegetni sem ezekkel a world-globális 
> ügyekkel. De azért
> > leírom azt is, hogy szerintem miért nem. Mert Bartók saját 
> hazája zenei
> > hagyományából teremtett merőben új, csakis rá jellemző 
> zenei nyelvet,
> > így gazdagítva saját hazája zenekultúráját. Ebbe ő tönkre is ment
> > rendesen, már ahogy az ilyen esetekben szokás. Meg aztán ő 
> nem kiadott
> > archív lemezekről szedegette össze a neki tetsző 
> motívumokat, hiszen az,
> > hogy ilyen lemezek egyáltalán léteznek, éppen neki és Kodálynak meg
> > Vikár Bélának köszönhető.
> >
> > Juhász Zoltán