RE: [Folklista] népdal-statisztika

[Pávai István]

STATISZTIKA
A statisztika mindig tényeket közöl, ferdíteni csak a statisztika
értelemzése, magyarázata során lehet. Az a magyarázat, hogy a statisztika
lufi, nem más, mint ferdítő magyarázat, nem próbálja valósan értelmezni a
számokat. Nyílván ezt könnyebb megtenni, s akár a statisztika leugatásának
is nevezhetnénk.

BARTÓK ÉS AZ ALFÖLD
Bartók maga is alföldi születésű volt. Gyerek- és ifjúkorában azt a "magyar
zenét" ismerte, ami az Alföldet a 19. században nagyon ellepte, s ami a
korábbi régi magyar értékeket visszaszorította, vagyis a magyar nótát, a
műdalokat, műcsárdásokat, hallgatókat, a magyar városi "cigányzenét". Első
műveiben ez tükröződik is.
Az Alföld teljes keleti sávját elszakította Trianon Magyarországtól, de
Bartók akkor élt itt, és akkor gyűjtött, amikor ez a terület is még
Magyarországhoz tartozott.
Bartók a következő alföldi megyékben gyűjtött: Arad, Békés, Bihar, Csanád,
Csongrád, Hajdu, Jász-Nagykun-Szolnok, Pest-Pilis-Solt-Kiskun, Torontál.
A szentesi tekerőzenét ő fedezte fel, ő írt nagy lelkesedéssel erről a
hangszerről, ő készítette az első tekerőlejegyzéseket.
Bartók határozta meg az Alföldet önálló zenei dialektusterületként, a másik
négy dialektusterület mellett (Dunántúl, Felvidék, Erdély).
Bartóknak nagyon tetszett az alföldi népzene, számos művében dolgozott fel
alföldi népdalokat.

BARTÓK ÉS A SZOMSZÉD NÉPEK ZENÉJE
Bartók azért gyűjtötte a szomszéd népek zenéjét, hogy megvizsgálja a
kölcsönhatásokat. Erről tanulmányt írt, amelyben megállapította, hogy a
magyar népzene nagyobb mértékben hatott a szomszéd népek zenéjére, mint azok
a magyarra. Ezért a megállapításáért magyar és román nacionalisták egyaránt
megtámadták.
Ennek ellenére ezt a fajta kutatást később Lajtha László, Martin György és
mások is folytatták. Ha valakit pusztán a magyar népzene múltja érdekel,
akkor sem tudja megkerülni a szomszéd népek folklórjának megismerését,
hiszen itt nemcsak átvételekről van szó, hanem arról, hogy pl. az erdélyi
Mezőségen nagy számban románosodtak el egészében magyar faluközösségek, akik
zene- és tánckultúrájukat természetes módon átvitték a román folklórba. Az ő
kultúrájuk ismerete nélkül hiányos képet kapunk a magyar folklórról.

BARTÓK ÉS A HAZAFISÁG
Bartók fizikai létét nem fenyegette az antiszemita veszély, mert nem volt
zsidó. Zsidó származású feleségét sem. Amerikából meg nem "formált jogot
arra", hogy a "magyarsággal, magyar kultúrával kapcsolatos" dolgokba
beleszóljon. Ott is kultúrát és tudományt teremtett, igen rossz anyagi
körülmények között és súlyos betegen.
Nem hiszem, hogy Rákóczi, Kossuth, Mikes Kelemen, Bem tábornok és mások,
akik emigrációba kényszerültek ne lettek volna hazafiak, pedig azért
menekültek el, hogy ne kerüljenek ellenfeleik kezébe, a halál elől
menekültek. Ugyanígy nem hiszem, hogy a keleti őshazát elhagyó magyarok
hazaárulók lettek volna, amint a 19-20. század fordulóján megélhetési
okokból Amerikába vándorló magyar szegényemberek ezrei sem, a Trianon után
Erdélyből Magyarországra menekülő 200.000 magyar sem, a 2. világháború után,
vagy az '56-os forradalom után kivándorlók sem.

SZÁMEL PÉTER ÉS A LISTA
Kedves Péter! Leírásaidban igen sok a tárgyi tévedés, az ismerethiány. Ezt
sajnos nem tudom "egyéni véleményként" értékelni. Önmagában ez nem baj, ez a
lista azért van, hogy amit egyikünk nem tud, azt más valaki elmondja, s
ebből mindannyian gazdagodunk. Akkor is, ha nem értünk egyet, akkor is, ha
vitatkozunk. A vitát én nagyon jó dolognak tartom, ezért semmiképpen nem azt
kifogásolom, hogy vitát provokálsz vagy nem értesz egyet a többiekkel.
Teljesen egyetértek veled, hogy nem szabad semmit kritikátlanul befogadnunk,
de ez önmagában nem elég, meg kell győződnünk arról, hogy mi az igazság,
ehhez érvekre, tényismeretre van szükség. Érveléseidben ilyesmit ritkán
találunk. Ugyanolyan előítéleteid vannak, mint amilyen előítéletekkel
vádolod azokat, akik feltétel nélkül elfogadják a "nagyok" gondolatait. Ez a
kisebb baj. Nagyobb az, hogy ezt sértő módon adod elő. (Remélem, hogy nem
sértelek meg azzal, hogy ezt ilyen nyíltan leírom.) Ezért azt gondolom, hogy
sok tanulnivalónk lenne ilyen téren Szász Józsitól, nekem is, hiszen én is
gyakran fogalmazok kissé arogáns módon.
Biztosan sok tévedés van a lexikonokban, én azonban nagyon örülnék, ha itt a
listán mindannyiunk fejében benne lenne pl. a teljes Néprajzi Lexikon,
egészen más színvonalon tudnánk vitatkozni. Vedd észre, hogy Linda és sok
más fiatalnak nem áll módjában, de nem is dolga, hogy végiggyűjtse a
Nagyalföldet, s Bartóknál jobb megállapításokat tudjon tenni. Én harminc éve
járom Erdély és Moldva falvait, mégis Bartók vagy Kodály igen kevés
megállapítását tudom felülbírálni újabb adtok alapján. Mai előadásomban
utaltam ilyenekre, Lajtha esetében is, tehát nem félek revideálni a "nagyok"
nézeteit, de ezt igyekszem nem sértő módon tenni, s igyekszem megérteni, s
elmagyarázni azt is, hogy ők miért gondolták akkor úgy, mert ebből is sokat
lehet tanulni. Kérlek, írásomat ne úgy értékeld, hogy "le vagy ugatva".
Azért meg mindenképpen becsülünk Téged, hogy gondolkodásra késztetsz minket,
s nem érzünk ellenfélnek, csak vitapartnernek.
A népzenéről pedig nincs "hivatalos álláspont" lassan minden "hivatalos"
helyről kiszorul, így az ilyen irányú félelmeid eloszolhatnak.

Üdv.
Pávai István