[Folklista] RE: Csángók

[Pávai István]

Akit érdekel a csángó téma, alább olvashatja Böjte Csaba atya
útibeszámolóját. Ez is segít megérteni, hogy miért maradt fenn
régies állapotban a moldvai magyar folklór.
Pávai István


Kedves Barátaim!

A tegnap este jöttem Moldvából. Egyik szemem kacag, a másik meg végtelen
szomorúság miatt sir. 

Sir! Nagyon nehéz lenne elmesélni mindazt, amit ott láttam, tapasztaltam.
Hatalmas sártengerben nagyon szerény kis házikók, rengeteg csillogó szemű,
magyarul is szépen tudó kisgyerek. Vannak olyan falvak, ahol az egyik román
tanár azt mondta, hogy ő 24 éve tanít ott, de eddig egyetlen gyerek se ment
a kilencedik osztályba, városba tovább tanulni. Képzeljétek el azt a
közösséget, ahol senkinek sincs, még inas iskolája sem, nemhogy érettségije,
vagy főiskolája. Az egyik román római katolikus pappal beszélgettem, aki
nagyon szívélyesen fogadott, de azt is elmondta, hogy a katolikus falvak
nagyon el vannak nyomorítva, felejtve a hatóságok részéről. Sajnos Románia
más vidékeihez viszonyítva nagyságrendekkel nagyobb a csángó falvakban a
szegénység, az elmaradottság. Sajnos gyakorlatilag ezekben a falvakban nincs
egy gramm aszfalt, egy négyzetméter sánc, jóformán nincs közvilágítás, nincs
semmilyen állami beruházás. Viccesen szoktam mondani, hogy Erdélyben az utak
minőségéből meg lehet állapítani, hogy az adott vidéken mennyi magyar él.
Minél rosszabbak az utak, annál több magyar él ott. E képlet szerint, a
csángó falvakban rengeteg magyar él, mert hihetetlenül rosszak az utak. Az
emberek kizárólagosan a mezőgazdaságból élnek, és a mezőn szinte mindent
kézzel végeznek el. Talán egyetlen kitörési lehetősége a fiataloknak az
egyházi szolgálat vagy az, hogy elmennek külföldre segédmunkásnak.

Miért kacag a másik szemem? Olyan fiatal értelmiségiekkel találkoztam, akik
gyakorlatilag Isten nevében olyan munkát vállalnak nap mint nap, amelyet
csak a középkorban élt misszionáriusok vállaltak fel. Munkájukat látva
szívemet eltöltötte az öröm, a remény és a büszkeség. Úgy érzem, hogy míg
ilyen lányai és fiai vannak a mi népünknek, addig biztos, hogy van jövője
nemzetünknek. Ők ott Moldvában szeretetből, középkori körülmények között,
sokszor mindennapos zaklatások közepette, szinte segédeszközök nélkül végzik
a nemzetmentés csodaszép munkáját. Kacag a szemem, mert Csíkfalvában, ahol
mi is besegítünk, két hét alatt 40 gyermek iratkozott be a magyar
tanfolyamra. Két héttel ezelőtt még semmi sem volt, s most meg kacagó szemű
vidám gyermekek fogadtak, ragyogó arccal. Érzem, hogy Moldva száraz erdő,
hatalmas tüzet lehet ott rakni. 

Milyen elhatározások körvonalazódtak meg bennem?

Moldvai csángó testvéreim évszázadokon keresztül 150-200 km-t gyalogoltak a
Gyimesi-szoroson keresztül, hogy részt vegyenek a csíksomlyói pünkösdi
búcsún. Egyetlen szál, ami őket Erdélyhez köti, az a Csíksomlyói Mária, vagy
ahogyan gyakran mondogatják ők, a Babba Mária. Életem folyamán nagyon
sokszor helyeztem magamat Szűzanyánk kezébe. Hazafelé ültem a buszban,
néztem a tájat, ahol oly sokszor zarándokoltak ezek az egyszerű emberek, és
kicsordultak a könnyeim. Határozottan éreztem, hogy csángó testvéreim oly
sokszor jöttek Máriához, hogy most Mária nevében nekem is mennem kell
moldvai testvéreinkhez. Még pontosan nem tudom, hogy mit kér az Isten tőlem,
de határozottan érzem, hogy létre kell hoznunk egy jogi személyt, egy
alapítványt, mely a Babba Mária nevében felvállalja, és összefogja a
magyarul tovább tanulni akaró csángó gyermekeket. Számukra iskolát,
kollégiumot kell létesítenünk. 

A tanítók összeszámolták, hogy hány csángó gyerek szeretne nyolc osztály
után, magyar nyelven továbbtanulni. Jelzem azt, hogy ezek a gyerekek mindent
román nyelven tanultak mostanáig, magyarul heti két órájuk van, 2-3 éve.
Negyvenen jelentkeztek 4-5 faluból. A tanáraik szerint segítséggel meg is
bírnák a magyar nyelvre való átállást. Óriási kihívás! Úgy néz ki, hogy
lenne tanári kar. Igazából épületre lenne szükség, olyanra mely mellett
kollégiumot is ki lehetne alakítani.  

Szeretettel kérlek, imádkozzatok, segítsetek tisztán látni, meglátni Isten
szent, teremtő akaratát. 

Kisebb testvéri szeretettel,

Csaba t.  
sztf at mail.recep.ro
40-744- 625131