Re: [Folklista] Márton nap

[Natalia Zagyva]

Szia Gabi!

Ezt a Magyar Elektronikus Könyvtárban (http://mek.oszk.hu) a Magyar néprajz
kötetben találtam. (De megtalálható itt sok más néprajzzal, népzenével
kapcsolatos könyv teljes anyaga is. Pl. a Magyar néprajzi lexikon vagy
Vargyas Lajos: A magyarság népzenéje is.)

Nati

NOVEMBER 11. MÁRTON NAPJA
Márton-napon országszerte lakomákat rendeztek, hogy egész esztendoben boven
ehessenek, ihassanak. Úgy tartották, minél többet isznak, annál több erot és
egészséget isznak magukba. Ilyenkor már le lehet vágni a tömött libát. "Aki
Márton napon libát nem eszik, egész éven át éhezik" - tartották. A liba
csontjából az idojárásra jósoltak: ha a liba csontja fehér és hosszú, akkor
havas lesz a tél, ha viszont barna és rövid, akkor sáros. Az aznapi idobol
is jósoltak: "Ha Márton fehér lovon jön, enyhe tél, ha barnán, kemény tél
várható." Egy kalendáriumi regula szerint: "Márton napján, ha a lúd jégen
jár, akkor karácsonykor vízben poroszkál." "A bornak szent Márton a
bírája" - tartja a mondás, azaz ilyenkor iható az újbor, más jelentése
szerint az oszi idojárás dönti el, hogy milyen lesz a bor. Baranyában azt
tartják, hogy a Márton-napi ido a márciusi idot mutatja meg.

Szent Márton napján a pásztorok vesszot adtak ajándékba a gazdáknak. Ez volt
a Szent Márton vesszeje. Köszöntot is mondtak, a gazda megfizette a
bélesadót vagy rétespénzt. Márton vesszeje többágú volt, úgy tartották,
ahány ága van, annyit malacozik a disznó. A bosi gazdák a disznóól tetejébe
szúrták dögvész ellen. Tavasszal ezzel a vesszovel hajtották ki az
állatokat. Bosön zsírral, szalonnával, kolbásszal ajándékozták {7-209.} meg
a pásztort, esetleg pénzt is adtak. Az Ipoly vidékén a pásztorok sorra
járták a házakat, és a gazdáktól ajándékot kaptak. A Nyitra megyei Zsérén is
a pásztorok hordták a mogyorófavesszot, amiért a gazdától ajándékot kaptak.

A Dunántúlon különösen Vas megyében még sokan emlékeznek arra, hogy
Márton-nap estéjén a pásztorok sorra járták a házakat köszöntojükkel.
Kezükben dús lombú nyírfavesszot tartottak, melybol a gazdának is adtak,
hogy tavasszal ezzel hajtsa eloször a jószágot a legelore. Gyöngyösfalun
például a kanász megkopogtatta az ablakot a következo szavakkal: "Jó estét
kívánok! Elhoztuk Szent Márton püspök vesszeit. Se mink nem kezdtek, se mink
nem végezzek. Úgy szaporodjanak a sertések, mint ennek ahány ága boga van"
(Tátrai Zs. gy. 1966). Baranya, a Mura-vidék lakói szerint Márton-napkor nem
szabad mosni, teregetni, mert elpusztulna a jószág.

Néhol Márton-nap a cselédfogás és a legeltetés határnapja, valamint
vásárnap. Dunaszerdahelyen híres volt a Márton-napi vásár.

A kalotaszegi falvakban a jószág behajtása alkalmából Márton-napi bált
rendeztek. Ezen a vidéken igen gyakori a Márton név, ezért mint névnapot ma
is ünneplik névnapköszöntokkel.