RE: [Folklista] görög a vita

2004. Júl. 12., H, 09:10:18 CEST

Kedves Evantia! Kedves mindenki!

Egy fogalmazási hiba csúszott az egyik levelemben. Tehát, igazatok van, a
görög tánc tényleg a magyarországi és NEM a magyar kúltúra része! 
Elmézést azoktól, akiket ez rosszul érintett!

Üdv.:

Viktor

> -----Original Message-----
> From: Ziku Evantia [mailto:evantiaz at freemail.hu]
> Sent: 2004. július 9. 18:08
> To: Folklista a "Folkrádió" "levelező" "listája
> Subject: Re: [Folklista] görög a vita
> 
> 
> Pávai István <pavai at chello.hu> írta:
> 
> > Örülök, hogy megszólaltál, Evantia!
> > Így azt hiszem, már érthetőbb több minden.
> > Jó lenne, ha azt is elmondanád, hogy a magyarországi görög 
> táncházakban
> > létezik-e (vagy túlsúlyban van-e) a "helyi", a magyarországi 
> görögöktől
> > származó anyag, egyáltalán történt a körükben 
> táncgyűjtés, vannak-
> e
> > hagyományos, de nem rebetiko, táncaik.
> 
> Vannak, illetve voltak.Néhány csak a magyarországi görögségre 
> jellemző tánc és dal is kialakult. Ezek sajnos, csak a 
> 80-as évek 
> közepéig éltek! Addig történelmi és politikai okok miatt semmilyen 
> kapcsolatunk nem volt Görögországgal. Ezalatt a rövid 40 év alatt 
> a "dohánygyárban", a József Attila lakütelepen és Belojanniszban (Ez 
> egy görögök lakta falu Bp-től kb. 50 km-re.Csak 
> érdekességként: azt a 
> területet kapták a menekült görögök lakóhely építésre, ami egészen az 
> l920-as évekig a Sina család birtoka volt. Sina György /Jorgosz/ 
> meghatározó személyisége volt a magyar politikai életnek, az 1850-es 
> években)
> Tehát amig nem mehettünk Görögországba, kialakult néhány nagyon 
> sajátos tánc. Pl. a karszilamasz nevü táncot csak mi a magyarországi 
> görögök táncoljuk sorban, egyébként az egy páros tánc.De még 
> sorolhatnám, pl a kocsari, cifteteli stb. A menekültek nagy része 
> gyerekként került Magyarországra. A "Dohánygyár" volt az 
> első kolonia
> /ez a Törekvés Müv.Házzal szemben lévő épületegyüttes/, és itt 
> összeszedegették a különböző tájegységekről 
> származó gyerekek tánc-
>  zene emlékeit. Természetesen ezek csak emlékfoszlányok voltak, és 
> keveredtek a tájegységek zenéi- táncai. Megalakult az 
> első zkr. Buzuki 
> néven, aminek a vezetője Raptisz Jannisz volt, aki 
> ipiroszi születésü, 
> ráadásul klarinétos, ezért ez első időkben 
> tulsúlyban voltak az ipiroszi, 
> thesszaliai és makedon zenék, ahol a klarinét a primhangszer. Ezekre 
> próbálták táncolni a magukkal hozott táncemlékeket. Ezek voltak az 
> első "görög bulik". Később Kricskovics Antal 
> irányitásával megalakult a 
> táncegyüttes, ahol már ezekből a "keverék - táncokból" 
> készültek a 
> szinpadi müsorok. Szándékosan nem koreográfiát írtam.
> Ezzel párhuzamosan a faluban (Belojannisz) is megalakult egy zenekar, 
> és egy táncegyüttes. A két zkr. és táncegyüttes egymástól is 
> tanult, ez 
> lett a későbbi alapja a magyarországi görög tánchagyománynak.
> A karszilamaszról konkrétan tudom, hogyan lett sortánc a görögök 
> körében is. A nemzeti ünnepeinket a Bolgár Kultura Házában tartottuk, 
> ahova természetesen a magyarországi bolgárok is mindig eljöttek.  
> Mikor a bolgárok meghallották a karszilamasz dallamát, rögtön a saját 
> kárszilamaszukat kezdték el járni, ezt a görögök ötvözték a 
> sajátjukkal.
> (Édesanyám emlékei)
> Tehát ez az folyamat tartott egészen a nyolcvanas évek 
> elejéig. amikor 
> számunkra is megnyilt a lehetőség, végre mehettünk 
> Görögországba. 
> Akkor sok "szakértő" úgy jött haza, hogy szégyellni valóak a 
> magyarországi hagyományok, mert Görögországban nem is úgy 
> táncolják! Eljártak a tavernákba mulatni, és azt hitték hogy 
> a taverna 
> stilus az igazi görög népzene. Néhány évig még egymás mellett élt a 
> két stilus, de a 90-es évek közepére a görög táncházakból teljesen 
> eltüntek a magyarországi görög táncok, sajnos ezzel együtt a görögök 
> is. Mára a görög táncház discová süllyedt, ahol 2-3 évvel 
> ezelőtti görög 
> slágereket játszanak (a görög slágerek jelentős része a rebetiko 
> müfajából születik), egy-két népi ihletésü muzsikával 
> füszerezve. Ebben 
> nagyon nagy a felelőssége a Sirtos zkr-nak. Maskaradesék 
> bevallottan 
> és vállaltan rebetikot játszanak, ezzel nincs is semmi baj (kivéve a 
> tehetség hiányát).
> Sajnos, mi görögök terjesztjük magunkról ezt buzuki-életérzést. Úgy 
> jártunk ezzel, mint Magyarország a csikós-gulyás feelingel, nagyon 
> nehéz megszabadulni tőle.
> Bocsánat, most az érzelmeim és az indulataim vezéreltek, 
> kicsit később 
> megpróbálom összeszedettebben is megirni a fentieket.
> 
> > Viktor írta: "a moldvai, dél-szláv, görög tánc ugyanúgy a magyar 
> kúltúra
> > része".
> > Erről mi a véleményed magyarországi görögként?
> > Mi ugyanis erdélyi magyarként a legtöbben nem szeretjük (beolvasztó
> > szándékúnak érezzük), ha a román kultúrpolitika azt nyilatkozza, 
> hogy az
> > erdélyi magyar kultúra az a román kultúra része. Mi úgy gondoljuk, 
> hogy a
> > magyar kultúra része. De lehet, hogy csak annyira kellene 
> pontosabban
> > fogalmazni, hogy az erdélyi magyarok kultúrája a magyar kultúra 
> része, s
> > egyben a romániai (nem román!) kultúra része is. Ez a magyarországi 
> görögök
> > esetében hogyan határozható meg?
> 
> Ebben nagyon egyetértünk. Én is úgy gondolom, hogy magyarországi 
> görögök kulturája a görög kultúra része, de a magyarországi 
> kulturának is szerves része, együtt az összes többi nemzetiség 
> kulturájával. Egy ország a nemzetiségeivel az ami.És mi, 
> magyarországi 
> görögök nagyon szerencsések vagyunk, hogy éppen ide kerültünk, 
> mert soha, semmilyen elnyomatásban nem volt részünk.
> Átfogó gyüjtések sajnos nem készültek. Martin György készitett néhány 
> felvételt a 70-es években, ez a ZTI-ben megtalálható!
> Én sajnos alkalmatlan vagyok ennek végzésére. A magyarországi 
> görögöknek én mindig a Zikosz (édesapám) kicsi lánya leszek, nem 
> vesznek komolyan. 40 évesen, 3 kamasz gyerek édesanyjaként még 
> mindig azt hallgatom, hogy "de sokat nőttél". 
> DE! Ez év januárában megalakult a Magyarországi Görögség 
> Kutatóintézete, Dzindzisz Jorgosz szociológus vezetésével. 
> Remélem ő 
> majd tartja annyira fontosnak a kutatást, hogy finanszirozza, és egy 
> megfelelő csapatot állitson össze. Nyelvész, néprajzos, 
> történész 
> nagyon kéne a csapatba, és egy ilyen teamban talán rolam is elhinnék 
> az öregek, hogy felnőttem! :-)))
> És mi tényleg az utolsó utáni pillanatban vagyunk! Az 
> első generáció 
> tagjai már vagy meghalltak, vagy visszaköltöztek Görögországba. A 
> második generáció, az én korosztályom, már nem kötődik 
> olyan erősen 
> a görögséghez, hogy fontosnak érezze a hagyomány megörzését. A 
> következő generáció, a gyerekeink pedig jórészt vegyes 
> házasságokból született gyerekek, jó, ha nyelvet megtanulják! 
> 
> > Természetesen érdekel sokunkat a paradosiaki, laiki, és a rebetiko. 
> Itt is
> > mesélhetsz róla, de szerintem az sem volna rossz, ha írnál a 
> Folkmagazinnak
> > egy nagyobb cikket a görög népi és népies táncokról, ezek 
> különbségeiről.
> > 
> > Pávai István
> >  
> Igérem, egyszer megirom a cikket,csak mindig elragadnak az 
> érzelmeim, nem tudok elfogulatlan és tárgyilagos lenni ebben a 
> témában. 
> Evantia
> 