[Folklista] anyanyelvi-szinten

bcili bcili at level.datanet.hu
2004. Jan. 12., H, 00:04:46 CET


Maradok tényszerűek és indulatmentes.

A témát Fiú azaz Bodo_Bán kezdte el hozzászólás majd anyanyelvi-szinten
témamegjelöléssel.
Hogy miért kell a szakmának (is vagy bárminek pl. az országnak) két
pártra szakadnia azt nem tudom (zenész - táncos). Talán egyre kevesebb a
jó pedagógia érzékkel rendelkező táncos, aki "gazdája" vagy "kezese"
akár  egy táncháznak akár egy óvodai vagy iskolai tanításnak. Vagy talán
a baj az, hogy a pedagógiának úgy általában nincs presztizse. Szakmai
kontrollja sincs. Mióta a szakfelügyelői rendszer nincs nem tudom azóta
ki és hogyan méri egy pedagógus munkáját. Mert a fizetését, ha kevés is,
de akkor is kapja, ha megutáltatja  gyerekekkel a tárgyát. 
De a zenész is felveszi a gázsit akkor is, ha alig zenél a táncházban,
akkor is ha elront egy koreográfiát, mert "a közönség úgysem veszi
észre", hiszen nem ért hozzá. Akinek nem inge, talán ne vegye magára.
Hogy lehet táncolni zenei hallás nélkül? És zenélni úgy hogy egyszer sem
próbált táncolni az ember? Tudom hogy két külön szakma, de azért egymás
ellen felállva nem lehet közöset alkotni.
Minek foglalkozzunk utánpótlással? Piacról él mindenki és aki nem jó az
eltűnik, aki ügyes az eladja magát, aki kevésbé ügyes, az panaszkodik
hogy milyen nehéz művésznek lenni. A tanítás pedig nem éri meg. Mi meg
földi létünk rövid pályafutása alatt akarunk lakást kocsit házimozit
jakuzzit cd és dvd lejátszót és  saját  digitalizáló számítógépparkot és
minél hamarabb akarunk mindent élvezni. Én 5 évig építkeztem saját két
kezemmel és addig nem volt zene, tánc.

Azt hiszem ezen a listán, ha van valami, aminek nincs értelme, az a
cinizmus és a vita. 
De nincs megszabva semmi, én gondolatébresztőnek olvasom a listát, és
úgy írok mint aki beszélget hasonló érdeklődési körű fejekkel. Nem
szánok támadásnak semmit. A felfortyanók szerint akkor ezt a témát ne
peddzegessük? Minden rendben van? Lehet, hogy szűk a mintavételezésem.
Az elvégzett néptáncpedagógia szak. A Hagyományok Háza, a Fonó az
Aranytíz(volt Molnár utca) a Guzsalyas táncház, Szentendre
Néptáncegyüttes, Néptáncantológiák évek óta Táncháztalálkozók, Martin
György Néptáncszövetség, Fesztiválok, Táncszínházak, 5 év tanítás
különböző iskolákban, 1 év Óvodában. Miért nem írnak szakmánk jeles
képviselői hetente 1x a feldobott témákhoz? Nekik publikálni kellene.
Kérjük meg őket.

Jól pezseg most a lista, nagyon élvezetes volt látni, milyen sokan
törődnek tevőlegesen is ezekkel a dolgokkal. Egyébként az óvodai oktatás
sem áll olyan rosszul, mint hinnénk, csak sajnos a tanárok nem hívják el
a zenészeket még időnként sem. A saját gázsijukból kellene fizetni, vagy
a zenészek nem jönnek? Kérdéses.

Kedves Mindnyájan! Ha ennyire kell foglalkozni a pénzzel és az "ügy"
mármint a nemzeti identitás igényteremtés fontos, akkor meg kéne tanulni
pénzt találni amilyen módon csak lehet. Pályázatok, lobbizás az
önkormányzatnál, kapcsolatok keresése egymással, pénzforrásokkal,
egyfajta kulturális menedzsment kicsiben. Nem könnyű, én is csak ugatom
a témát. Egyáltalán bármit csinálni nem könnyű. 
Felhívtam óvodákat és folynak próbálkozások. Nem fogok itt megállni,
valamiféle országos felmérésre lenne szükség.

Nem várhatjuk minden gyerektől, hogy imádja a néptáncot és a népzenét,
de talán nem túlzás elvárni, hogy kapjon választási lehetőséget.
Eldönthesse, hogy szereti-e vagy nem.
Bár legyek megkövezve, én dialektusonként tanítanám meg a zenét, dalokat
és táncokat úgy, hogy nem kell feltétlenül űznie, de ismerje meg, ha
hallja. Mindezt azért csinálnám, mert valahol el kell kezdeni, ha már
otthon és a médiákban nem tanítják. 50 évig csak elfojtották a témát
célzottan. Ha céltudatosan nem csináljuk, soha nem lesz elég igény rá
azt hiszem. Most pedig nyakunkon a globalizáció.

Márpedig az utánpótlás nevelés a későbbi piaci igényt termeli. Igaz
hosszú távon... Az osztrákoknál a síoktatás nemzeti sporttá vált...Sokat
fektetnek a kicsik síoktatásába. A sport létének függvénye. Lehet, hogy
nem minden gyerekből lesz síző.
A hagyományőrzést neveléssel kell megoldani mert a néprajznál nincs
komplexebb művészet. Beszéd, viselet, környezet, ének, zene, tánc, mind
össze kell csengjen ahhoz, hogy megéreztesse amit akarunk. A mai
közoktatás nem nevel csak ismereteket ad át, oktat. Szerintem pedagógus
személyiségfüggő a dolog, szintén komplex. A hagyományt nemcsak
táncházban lehet őrizni. Idősek otthona, családoknak szervezett
rendezvények, bálok, szabadtéri szezonális fesztiválok lásd
Százhalombatta, Székesfehérvár. Meg kéne nyerni az egyházakat - nagyon
elszálltam? Mi van egy településen? Templom és iskola és jó esetben
művelődési ház. Vagy ki kell találni újra a fonót (más néven?) Az
iskoláról nem mondhat le ennek a műfajnak bármely képviselője vagy igen?

A felsőoktatáshoz: 
Nemrég a Fonó zenekar estjének vendége volt egy Liszt díjas
hegedűművészünk. Azt mesélte , hogy azért nekik is kellett foglalkozni
népzenével a Zeneakadémián. Meg kellett tanulni 100 népdalt. Megütött.
Félreértettem?! Ennek szerintem a felvételi feltételek között kellene
szerepelnie. Én meg arról álmodom, hogy dialektusokat halljanak a
közoktatásban. Ha most hirtelen azt mondaná az Oktatásügyi Minisztérium,
hogy na jó, csináljak valamit, azt sem tudnám, hol kezdeném el.

A Táncművészeti? Hát igen. Talán a pedagógiára  a módszertanra és a
komplexitásra jobban oda kellene figyelni. Közhely, hogy nem biztos hogy
jól tanít, aki nagyon tud táncolni. 
De a stílusteremtést sem biztos, hogy tudja a technikás virtuóz tancos.
A néptánc nem salsa vagy keringő csak legfeljebb táncházban. A színpadon
több kell. Láttátok a Szentendre táncegyüttes legutolsó előadását?
Azt hiszem összejött, stílus, tánc és színpadtechnika, dramaturgia,
viselet és igazi jó népzene. Nekem tetszett, hogy nem látszott profizmus
és nem volt szünet a számok között. Életképek voltak a falu utcájáról a
kocsmából a tánchelyről és még amire nem emlékszem. Jó munka volt.
Rengeteget melózhatott vele a két vezető Fitos Dezső, Kocsis Enikő.




További információk a(z) Lista levelezőlistáról