[Folklista] tájegységek

[Pávai István]

A Mezőség nem az aminek gondolják sokan, a palatkai és ördöngösfüzesi táncok
nem keverhetők össze, a falusi zenekarok általában több vidéknek
muzsikálnak, tehát nem jó az a logika, hogy a zenészek Sármásról jöttek,
akkor ez kelet-mezőségi zene lesz. Tudnak ők azt is, meg belső-mezőségit és
még sok más mindent. A székely csárdászenére is lehet dunántúlit járni, de
nem ezt kellene tennünk.
A dallamok elterjedtségének kevés köze van a tájegységi specifikumhoz. A
legtöbb dallamot legalább két vagy annál jóval több tájegységen ismernek,
tehát alig van olyan, hogy kizárólag kalotaszegi dallam. A kalotaszegiesség
az előadásmódban, a tánchoz való alkalmazás módjában stb. van, tehát
ugyanazt a dallamot másként játsszák a Kalotaszegen, másként a Szilágyságban
stb.
"50 év alatt sok minden változott", ez igaz, csak az ötven év kevés ahhoz,
hogy nem stabilizált, nem meggyökerezett, a hagyomány gépezetébe be nem
épült jelenségeket figyelembe vehessünk, főleg ha tényleg népzenével,
néptánccal akarunk foglalkozni. Ezen a területen nem a változás, hanem a
több generáción keresztül megmaradó ÁLLANDÓ jegyek a tipikusak, a változás
pedig csak kis mértékű, nem forgathatja fel a hagyományt. Ha mégis, akkor
már nem beszélünk hagyományról, mert értelmetlen.
A tájegységek körüli vitából az szűröm le, hogy igen nagy zűrzavar van a
fejekben. Ez viszont nem csoda, mert az iskola semmilyen ismeretet nem nyújt
ilyen téren. A további "felelősök" mindazok, akik publikusan közzétesznek
bármilyen formában ezzel kapcsolatos téves információkat (plakátokon,
lemezborítókon, interneten). 
Amikor azt javasoltam, hogy érdemes lenne közzétenni az interneten
valamilyen (nem kötelező, de szakmailag megalapozott) ajánlásokat a
CD-kiadást készítő amatőrök számára, valaki azt írta, hogy ez beleszólás. 
Érdekes ugyanakkor, hogy a klasszikus zene kedvelői körében nem merül fel
olyan, hogy megkérdőjelezzék, egy mű Mozart szerzeménye vagy Beethovené. Ezt
a szakemberekre bízzák.