Re: [Folklista] Koboznak zengése

Agócs Gergely agocs.gergely at hagyomanyokhaza.hu
2004. Dec. 7., K, 14:54:43 CET


   Jó napot!

    Egyébként az egyes táncok, illetve az ezekhez tartozó dallamok
befogadását, folklorizálódását jelezheti a magyar névadás is. Bartók
1906-ban, Nagymegyeren már gyűjtött magyar dudásoktól polkát, akkor ezeket a
dallamokat még dudapolkának nevezték. Ma ugyanennek a táncnak a magyar
nyelvterület északnyugati térségében ismert a belépő, esetleg belípő neve
is. Analóg jelyzet állt elő a valtzer-keringő esetében, bár ennek magyar
nevét feltételezhetően a tánciskolák táncmesterei terjeszthették. Itt a
lényeg nem is a névadás eredete, hanem az a tény, hogy elterjedt, és ebben a
formában használatos, azaz maga az elnevezés beépült a köznyelvbe, a tánc
pedig a terület tánckultúrájába. Ebből a szempontból érdekes, hogy míg a
kezes, vagy az öves elnevezés a moldvai magyarok körében elterjedt (előbbi a
horának, utóbbi a brîulnak felel meg), addig egy sor táncnak csak az
eredeti, román megnevezését használják.

A valóság meg az igazság között az a leglényegesebb különbség, hogy az
igazság egyszerű, a valóság pedig bonyolult.

Ahoj!

Agócs Gregor
----- Original Message ----- 
From: "Pávai István" <pavai at chello.hu>
To: "'Folklista a Folkrádió levelező listája'" <lista at list.folkradio.hu>
Sent: Tuesday, December 07, 2004 12:04 AM
Subject: [Folklista] Koboznak zengése


Szabolcs írta: "nem írom oda hogy magyar, mert aki csángó az természetesen
magyar. Csángórománról vagy csángóukránról még nem hallottam."

Ők nem szeretik ha csángózzák őket, ez nem egy olyan népcsoport-név, mint a
székely, hogy arra büszkék vagyunk. A "csángómagyar" is értelmiség által
kitalált szó, pont azért, hogy ezt a gúnynév jelleget valahogy enyhítse.
A magyar származású moldvaiak kétharmada nem beszél magyarul. A magyarul
beszélők egy része pont ezeket tekinti csángónak, s pont azért, mert már nem
tudnak magyarul. Sőt nem is érzik magyarnak magukat. (Ha Agócs Gergő jóslata
beteljesedik, ez a sors vár majd a mai kismagyarország jövőbeli
janicsárjaira is.) Persze a görögkeleti románok őket "lemagyarozzák", akkor
is, ha ők nem tudnak magyarul, egyszerűen azért, mert római katolikusok.
Akit részletesebb érdekel a téma elolvashatja az alábbi írásomat:
http://www.zti.hu/archivum/pavai/publik/kotet/etnonim.htm

Szabolcs írta: "A hozadék táncokkal kapcsolatban szerintem azért nem ugyanaz
a helyzet mint a magyarországi vagy az erdélyi települeseken, mert mig a
gólya, polka, mazurka stb. nyugatrol beáramló táncok, a polgáriasododás
jelei, a drumul dracului és társai a helybeli románságtól átvett olyan
táncok amelyek közül ők (a románok) sokat már nem is ismernek."

A moldvai magyarok tánckészletében több nyugatias polgári társastánc van,
mint Erdélyben. Ezeket nem mind a románságtól vették, hanem együtt kapták ők
és a románok is, mint nyugatról terjedő divatot. A románokkal azonos névadás
rendszerint azért alakult ki, mert az őket kiszolgáló cigányzenészekkel
román nyelven kellett kommunikálni, olyan formában kellett a táncnevet
használni, hogy megértsék, mit is kérnek tőlük. A nagyszámú, tisztán magyar
lakosságú falvak alig érintkeztek az ortodox román falvakkal direkt módodn.

Az igaz, hogy amit sajátjuknak vallnak, az már asszimilálódott a
kultúrájukban. Viszont létezik kulturális kétnyelvűség is. Ha ők szeretnek
egy táncot, de tudják róla, hogy az román tánc, akkor azt nem asszimilálták,
idegenként használják. Amint a román nyelvet is tudják használni, de ez nem
jelenti azt, hogy félig románok, sem azt, hogy majdnem a teljes román szótár
jövevényszó a nyelvükben. Akkor jövevényszó, ha már elfelejtették az annak
megfelelő magyar szót (vagy nem is volt ilyen magyar szó náluk, mert valami
új fogalomról van szó), s ilyenkor rendszerint azt is elfelejtik egy idő
után, hogy ez idegenből átvett szó.

Van persze függőleges kulturális pluralitás is. A "fenntről" kapott táncokat
is táncolják vagy táncolták falun, Felvidéktől Moldváig, de ahol nem
folklorizálódott, nem vált a helyi hagyomány szerves részévé, ott nem
beszélhetünk arról, hogy annak a vidéknek a tánchagyományához tartozik.

Pávai István

U. i.: Tudom, hogy nyelvtanilag hogyan kellene helyesen írni
kismagyarországot, de amíg legalább a szememben nem nő nagyobbra, addig így
fogom írni.



További információk a(z) Lista levelezőlistáról