[Folklista] zenész és táncos a táncházban

[Pávai István]

Véleményem szerint itt NEM ZENÉSZ KONTRA TÁNCOS ügyről van szó.
A táncházat falun a közösség által jelölt, arra alkalmas legények, a
"KEZESEK" szervezik.
A mulatság sikerét ők garantálják. Ők fogadják meg a zenészeket.
Ők lesznek a felelősök, ha unottan játszó zenészeket hoznak, vagy olyanokat,
akik nem tudják a táncrendet, nem tudják, hogy legényes közben nem lehet
behúzni, hogy éneklés közben nem lehet dallamot váltani stb.
(Egyébként a múltkor kellett volna említenem, hogy a táncközben való éneklés
alkalmával a jó prímás nem egyénieskedik, nem játszik hangszeres
figurációkat, hanem énekszerűbben muzsikál stb.).
Itt tehát nem arról van szó, hogy zenészek és táncosok összefognak, s
eltökélt szándékkal "őrzik" és "ápolják" a hagyományt, s ennek érdekében
beöltöznek, meg énekelnek, ha van kedvük, ha nincs. 
A falusi táncház azért van, mert a közösség mulatni akar, ezért a kezeseken
keresztül megfogadja a zenészeket, akik pénzért cserében igyekeznek a
legtöbbet nyújtani. Ha ez nekik nem sikerül, máskor nem őket hívják, így
kialakul egy természetes szelekció. Ez azzal is jár viszont, hogy a jobb
zenészért többet kell fizetni. Az meg végképp nem lehetséges, hogy a zenész
határozza meg, hogy mikor énekeljenek, mikor nem, hiszen őket mint
kiszolgáló személyzetet pénzért fogadják fel a közösség ("táncosok")
szórakoztatására. Azt kell tenniük, amire szerződtek.

Ha a táncház szervezése és működtetése városon is így történne, akkor a
felvetett kérdésekre könnyen meg lennének a válaszok, mert a hagyomány már
kitermelte azokat.

Falun nem nagyon lehetett előírni a cigányzenészeknek, hogy MIBE ÖLTÖZZENEK,
de mindenkinek volt fehér inge, fekete nadrágja, régen csizmával vagy nem
csizmával, az anyagi helyzet szerint. Az biztos, hogy a legtöbb esetben a
zenészek nem öltöztek a falu viseletébe, mert ez sem illett. Olyan
"zenészviselet" pedig sosem létezett, amit a vendéglői vagy a színpadi
zenészek számára városon találtak ki a "menedzserek".

A fentiek természetesen a városi táncházak számára MODELLként szolgáló
hagyományos falusi táncházakra vonatkoznak, nem a mai falvak többségében
divatozó lagzilajcsi típusú lakodalmakra, amelyekben egészen más, diszkó
típusú, szabályok érvényesülnek.

Ne tartsátok személyeskedésnek a NÉV SZERINTI DICSÉRETET VAGY BÍRÁLATOT!
Valójában ez az ami hiányzik. Én nagyon szeretnék a Folkmagazinban
gyakrabban olvasni igazi kritikát a megjelenő CD-kről, a táncházakról, a
színpadi műsorokról stb. Ezekből sokat tanulhatna egy-egy fiatal zenekar,
aki először csinál CD-t, s nem követné el ugyanazokat a hibákat ő is.

Másrészt nem tudom, hogy a listán mostanában megjelenő bírálatok, gyakran
szemrehányásszerű megjegyzések a táncházak működéséről kinek szólnak. Van
egyáltalán itt a listán közöttünk olyan, aki táncházak működtetéséért
felelős? Mert ha nincs, akkor ezt csak így megbeszéljük egymást között, de a
kritika nem éri el a célját.

Pávai István