[Folklista] Lajtha széki gyűjtése

Pávai István pavai at chello.hu
2003. Okt. 13., H, 23:38:35 CEST


Lajtha 1940 decemberében járt először Széken, fonográffal. Eredmény: 31
henger (1 henger = 3-4 perc), 85 dallam, ebből 67 énekes, 18 hangszeres,
összesen 4 prímástól. 1941 januárjában újra elment, de ekkor csak
megszervezte a budapesti gramofonos gyűjtést, amelyre már februárban sor is
került. A gramofonos (Pátria) széki anyag összesen alig több, mint 1 óra 40
perc, s jobbára a fonográfos anyag ismétlődik meg rajta. Ezt könnyen lehetne
kifogásolni, de kérdem én, mi az oka, hogy a táncházas generáció gyűjtői,
kevés kivételtől eltekintve, végig Kallós és Martin énekeseit, az általuk
gyűjtött falvakat keresték fel, ugyanazt az anyagot gyűjtötték fel százszor
is, míg számos faluból máig nincsenek gyűjtések. Egy ilyen faluban, mint
Szék, érdemes lett volna házról házra végigmenni, talán a táncházmozgalom
harminc éve elég lett volna rá, s akkor tudnánk, hogy a falu öregjei
általában emlékeznek-e a ritka tempóra a negyvenes évek előtti időből is.

Lajtha Széken olyan tömegű régi anyagot talált az énekeseknél és a
hangszereseknél egyaránt, hogy alig győzte felvenni. Ismerni kell ugyanakkor
a korabeli gyűjtési technikát, nem lehet a mai kazetofonos lehetőségekből
kiindulni. A henger igen drága volt, ezért a felvétel előtt előbb hallás
utáni lejegyzéseket készítettek, majd azokat a darabokat, amelyeket arra
érdemesnek találtak, felvették hengerre. Ez így sokkal időigényesebb volt.
De nehézkes volt maga a hengerfelvétel is, a falusiak idegenkedése a
technikától nem a mai szinten volt, meg Bartók is panaszkodott arra, hogy a
gép gyakran "rakoncátlankodik" (ez ma is előfordul).

Abban az időszakban még nem létezett néptánckutatás, Lajtha csak a saját
helyszíni tapasztalataira támaszkodhatott. Kereste a reformkori leírásokból
ismert méltóságteljes "magyar" elnevezésű táncot. Széken úgy vélte, hogy
megtalálta, de nyilván elsőre nem volt minden világos számára, hiszen könyve
bevezetőjében amikor a négyes körben járt "magyar"-ról beszélt, azt "régi
magyar <lassú>"-nak nevezi. Ugyanott írja: "Olyan lassan járt táncot, mint a
<széki négyes>-t, másutt még nem láttam". De hát tudjuk, hogy a széki lassú
a négyesnél lassabb...

Az archívumokban található és a saját helyszíni gyűjtéseim alapján Székről
én több mint 40 "lassú" és több mint 40 "magyar" dallamot ismerek, de a
csárdások száma is igen nagy. Ezek jó részét nem találjuk meg a Lajtha
anyagban. Ebből az következne, hogy a Lajthánál nem szereplő dallamok később
terjedtek el Széken? Én nem így gonodolom. Általában könnyen megállapítható,
hogy mi terjedt el az utóbbi 50 évben, tehát az idősebb adatközlők felnőtt
éveiben, hiszen erre valóban emlékeznek. Ugyanakkor ebben a témában csak az
számít adatnak, ami több forrásból megerősíthető.

Pávai István
______________________________
From: lista-bounces at list.folkradio.hu
[mailto:lista-bounces at list.folkradio.hu] On Behalf Of Salamon Beata
Sent: 2003. október 13. 21:50
To: A Folkrádió levelező listája
	
	Szija István!
	Érdeklődéssel várnám a Lajtha-gyűjtések történetét, ha már
megígérted.    :-)
	Beja



További információk a(z) Lista levelezőlistáról