[Folklista] Moldva

[Natalia Zagyva]

Szia Gabi, kedves húgom!

Találtam a http://www.magyar.org oldalon egy szöveget a moldvai magyarokról, 
amit állítólag én küldtem be vagy én írtam. Valóban tartottam jó 10 évvel 
ezelõtt 2 elõadást a moldvai magyarokról, és talán ez a szöveg lehetett a 
meghívón. Már nem emlékszem. Azért küldöm a listára ezt a levelet, és nem 
csak neked személyesen, hogy ha valaki tárgyi tévedést talál a szövegben, 
akkor szóljon. (A õ betûk sajnos ö-vel vannak helyettesítve.) Szerencsére 
mióta ez a szöveg íródott (biztos ollóztam is részleteket valahonnan, de már 
nem emlékszem, honnan), azóta már vannak lelkes magyar tanítók, és iskolán 
kívüli magyarórák is sok helyen.


A moldvai csángómagyarok népi kultúrája

Románia keleti részén, Moldvában, a Kárpátok és a Prut folyó közti 
területen, számos írott forrás bizonysága szerint, a XIII. század elsö 
évtizedeitöl kezdve folyamatosan nagyszámú magyar népesség lakik. A kun 
püspökség megalapításától kezdve (1226) mindig hüséges hívei voltak a római 
katolikus egyháznak. A csángómagyar falvak lakói ma is erös katolikus hitük 
alapján különböztetik meg magukat a görögkeleti vallású románoktól.

A moldvai papok mintegy 180 ezer katolikust tartanak nyilván. 
Hozzávetölegesen ennyi tehát Moldvában a magyar származásúak száma. Jelentös 
részük azonban az eltelt évszázadok során, miközben nem volt sem magyar 
papjuk, sem magyar iskolájuk, elvesztette anyanyelvét, s ma már nem beszél 
magyarul. Becslések szerint Moldvában még legalább 80-100 ezren beszélnek 
elödeik nyelvén. A magyar nyelvet azonban csupán intim, családi környezetben 
használhatják, hiszen iskoláikban, templomaikban - ritka és nem egészen 
veszélytelen kivételtöl eltekintve - nem szólalhatnak meg anyanyelvükön.

Hosszú évszázadokon keresztül román környezetben, viszonylagos 
elszigeteltségben élve a moldvai magyarok rendkívül régi életformát, 
szokásokat, népköltészetet öriztek meg. Természetesen román hatás érzödik 
népi kultúrájuk egyes területein és szókincsükben. Ez a hatás azonban a 
nyelv és a kultúra szerkezetét nem befolyásolta.

A csángó nyelvjárás nagymértékben különbözik a Kárpát-medencén belül beszélt 
magyar nyelvtöl. A csángók ugyanis, akik a XIII. századtól a XIX. század 
elejéig kisebb-nagyobb hullámokban kerültek jelenlegi lakóhelyükre, nem 
ismerik a múlt században lezajlott nyelvújítás során született szavainkat, 
de nem ismerik azokat sem, amelyek a XX. század városiasodásával, 
iparosodásával keletkeztek. A Kárpátok karéján belül élö magyarok által 
szinte már elfeledett szavakat, nyelvtani szerkezeteket használnak. 
Beszédüket, imádságaikat, dalaikat hallgatva megcsodálhatjuk középkori 
kódexeink hangulatát idézö nyelvezetüket, kifejezéseik szépségét.

A moldvai csángók vokális népzenéje megörizte a magyar karaktert, mégis 
önálló dialektusnak számít. Más magyar vidékek zenei jellegzetességeitöl 
elkülöníti a régi hagyományok megörzése, a más vidékekröl nem ismert 
dallamok nagy száma, az új stílus dallamainak jelentéktelenebb mennyisége, a 
díszítések feltünö gazdagsága, és az idegen hatások, föleg a román hatás, 
amely dallamátvételek, szövegátvételek és
egyes zenei elemek átvételében nyilvánul meg.

Régebben a fonó volt a moldvai falvakban a fiatalok számára az egyetlen 
szórakozási lehetöség. Itt kezdödött az ismerettség, a barátkozás, az 
udvarlás, majd a párválasztás is. A guzsajasban - ahogy ök nevezik - 
párosítókat, csúfolókat, balladákat énekeltek. Még a fiatalok közül is sokan 
tudják, és szívesen éneklik a hosszú, szebbnél szebb balladákat. A csángó 
dalok között jelentös a keservesek száma, melyekben az élet nehézsége miatt 
panaszkodnak, vagy a szerelem gyötrelmeit éneklik meg.

A moldvai magyar táncfolklór böségesen veszi át, olvasztja magába a 
délkelet-európai hatásokat. E hatások szintéziseként alakulhatott ki a 
jelenlegi moldvai hangszeres tánczene stílusa, melyben - a számos balkáni 
hatáson túl - nyugat-európai hatások nyomai is fellelhetöek. Néhány páros és 
négyes táncuk rokona az erdélyi táncoknak. Járnak idönként csárdást is, ez 
azonban egészen újkeletü. A lánc- és körformájú táncok sokkal 
általánosabbak.

Századunk elsö felében a moldvai zenekar összeállítása furulya, koboz és dob 
volt. Kétféle furulyát használtak: a rövidebb 6 lyukú sültüt és a hosszabb 5 
lyukú kavalt. Ismerik még a kettös furulyát és a tilinkát is. A hatvanas 
évektöl kezdve már csak ritkán játszanak furulyások tánc alá. A 
táncolnivágyók cigány zenészeket fogadtak meg hegedüvel, dobbal, cimbalommal 
és kobozzal. Késöbb már nem hívtak cimbalmost és kobzost, helyettük 
harmonikás és szaxafonos játszik a zenekarban.

A moldvai csángómagyarok néprajza, nyelve, énekei felbecsülhetetlen 
kultúrtörténeti kincs a magyarság számára. Etnikai elszigeteltségük 
következtében évszázados hagyományokat öriznek. Olyan emlékeket, amelyek a 
Kárpát-medencén belül élö magyaroknál már nem, vagy csak töredékesen 
léteznek. Örizzük és ápoljuk a magyar múlt ezen megmaradt értékeit, 
amelyeket a végtelenül mostoha körülmények között élö csángómagyarok szívós 
ragaszkodása mentett meg számunkra.

Zagyva Natália


>From: Zagyva Gabriella <zagyvag at freemail.hu>
>Reply-To: A Folkrádió levelezõ listája <lista at list.folkradio.hu>
>To: Folkrádió <lista at list.folkradio.hu>
>Subject: [Folklista] Moldva
>Date: Wed, 26 Nov 2003 18:24:43 +0100
>
>Kedves Listatagok!
>
>Tudna írni nekem valaki Moldváról egy rövid ismertetõ
>szöveget? 15-20 mondatban kellene egy olyan szöveg, ami felkeltheti
>az érdeklõdést egy moldvai táncház iránt egy olyan emberben,
>aki semmit sem hallott még Moldváról.
>
>Köszönöm!
>
>Mozsár Gabi
>

_________________________________________________________________
Set yourself up for fun at home!  Get tips on home entertainment equipment, 
video game reviews, and more here.   
http://special.msn.com/home/homeent.armx