RE: [Folklista] Sötétpatak

[Csuja László]

Küldjetek nekem egy gyimes térképet!!!!!

 

-----Original Message-----
From: lista-bounces at list.folkradio.hu
[mailto:lista-bounces at list.folkradio.hu] On Behalf Of Pávai István
Sent: Thursday, November 06, 2003 4:00 PM
To: 'A Folkrádió levelező listája'
Subject: [Folklista] Sötétpatak

 

Tegnap este küldtem a listára az alábbi levelet, s mellékeltem hozzá egy
gyimesi térképet az összes patakokkal, de emiatt túl nagy méretű lett (240
kB), ezért a listaadminisztrátor letiltotta. Most újraküldöm a térkép
nélkül. Akit érdekel megtalálja az alább hivatkozott könyvben.

 

Péter! Javaslom, hogy mint nyelvészetben járatos, röviden foglald össze a
tudnivalókat arról, hogy milyen nyelvi rétegek vannak, azokra miért van
szükség, vagy ha nincs, akkor miért nincs, mi lenne ha nem lenne köznyelv
stb. Ez segíthet a vita mederben tartásához.

 

Írásodból úgy tűnik sajnálod, hogy nincs nyelvművelés a magyar
felsőoktatásban. Miért kellene nyelvművelés, ha a tájnyelvekkel úgyis minden
megoldható. Vagy mégsem oldható minden meg? :)

 

Én nem mondtam, hogy az Akadémia döntött arról, hogy SÖTÉTPATAK a helyes
forma. Más összefüggésben hivatkoztam rá, a szabályozott köznyelv
kialakítása tekintetében. A helységneveket általában a mindenkori
közigazgatási hatóság szabványosítja, esetleg kikérve a nyelvészek
véleményét.

 

Széket nem azért írjuk é-vel, mert a tájnyelvi 'szik' szónak ez lenne a
helyes formája, de ezzel nem akarok új vitát nyitni. A helységnevek
szabványosítása nem a vonatkozó köznevek szerint történik. Erdélyben is van
a Bucsuhoz hasonló példa: Buza, amit nem Búzának kell írni és ejteni.

 

Abban kétségtelenül igazad van (utolsó mondatodban), hogy mindenki azt
használja, amelyiket akarja. Én eddig sem akartam senkire rákényszeríteni,
csak elmondtam, hogy szerintem miért helyesebb az egyiket használni.

 

Az alábbiakban tehát felsorolok, az előző leveleimben írtak mellett néhány
további okot, ami miatt én a Sötétpatak formát használom:

mert Orbán Balázs a Székelyföld leírása című 6 kötetes monumentális művében
(1868-1873) is ezt használja;

 

mert Varga E. Árpád Erdély etnikai és felekezeti statisztikája (1998-2002)
című szintén hatkötetes művében ezt használja;

 

mert az Erdélyi helységnévszótár (1992) ezt használja;

 

mert Antal Imre, gyimesközéploki születésű helytörténész ezt használja a
Gyimesi krónika című könyvében (1992), a levelemhez csatolt térképet az ő
könyvéből szkenneltem, s mindenkinek ajánlom, aki pontosabban meg akraja
ismerni a Gyimesek településszerkezetét;

 

mert Kallós Zoltán először a Setétpatakot használta, mert ezt hallotta
Gyimesben, de későbbi publikációiban ezt Sötétpatakra javította.

 

mert a gyimesközéploki helyi önkormányzat magyarul ezt használja;

 

mert amikor még létezett Romániában a Magyar Autonóm Tartomány (1953-1968),
akkor magyar nyelven hivatalosan ezt használták;

 

mert amióta hivatalosan létezik Romániában Hargita megye (1968 óta) magyar
nyelven hivatalosan ezt használják (számos könyvben, kiadványban, a sajtóban
stb.);

 

mert a gyimesi és csíki nyelvjárásban a helységnév első magánhangzója nem a
köznyelvi e hangzónak felel meg, hanem az ö-nek egy olyan sajátos ejtése,
ahol az ajkakat nem csücsörítik annyira, mint a köznyelvben, ezért a
másvidékiek (főleg magyarországiak) ezt e-nek hallják (hasonló eset, hogy a
moldvai román anyanyelvű cigányzenészek által sârba-nak ejtett táncnevet a
magyarországiak szerbának hallják, s úgy írják a lemezborítóikra);

 

mert nem lehet a köznyelvben olyan tájnyelvi hangzókat visszaadni írásban,
amelyekre nincs jelölés;

 

mert ellenkező esetben Széket Sziknek, Székelykeresztúrt Széköjkörösztúrnak,
a Maros- előtagú erdélyi települések többségét Maras-nak kellene ejtenünk és
írnunk;

 

mert a helységneveknél szükség van egy szabványosított formára, az
egyértelmű azonosítás miatt (Magyaros nem azonos Magyaróssal, a
nyárádszeredaiak és a csíkszeredaiak a hétköznapi beszédben egyaránt csak
szeredaiaknak mondják magukat, ugyanez van Szamosújvár és Marosújvár
esetében stb.)

Mindez nem zárja ki, hogy ismerjük és számon tartsuk a tájnyelvi, történelmi
vagy más etnikum által használt névváltozatokat, s akár használjuk is a
megfelelő nyelvi- és szövegkörnyezetben, de nem bármikor és bárhol.

Pávai istván

 

--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <https://list.folkradio.hu/pipermail/lista/attachments/20031110/d0a6382e/attachment-0017.htm>