[Folklista] Setétpataka...?

[Petyko]

A Setétpataka-Setétpatak-Sötétpatak - vitához nem bírom megállni, hogy mint nyelvész ne szóljak hozzá. :) (Én alkalmazott nyelvészetet hallgattam, aminek elvileg része a nyelvművelés, de erről persze semmit nem tanultunk, mert ugye, "magyar dolog", és mint ilyen, természeténél fogva száműzve van a magyar felsőoktatásból - maga konkrétan az alkalmazott nyelvészet szak is az idegen nyelvekre volt kihegyezve.)

(Egyébként én úgy tudtam, hogy Setétpataka; de ezek szerint rosszul.)

István: arra hivatkozol, hogy akadémiai nyelvi ajánlás van Gyimesközéplok Setétpatak / Sötétpatak településrészének nevére, annak írásmódjára. 

Megtudhatnám pontosan, hogy a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézetének melyik kiadványának hányadik oldalán milyen szövegrész az, amire hivatkozol??

Mert szerintem nincs ilyen konkrét ajánlás ennek a településnévnek az írásmódjára vonatkozólag, maximum a magyar irodalmi nyelvnek vannak bizonyos általános irányelvei, amelyek alapján logikusnak tűnik az az érvelés, ami alapján a Sötétpatak elnevezés mellett kardoskodsz. 

DE! :

Mint ahogy azt Benke Ildikó "Cili" internetes példái bizonyítják, függetlenül a konkrét akadémiai ajánlás meglététől, avagy nemlététől, a köznyelvben még nincs írásban standardizálódott formája az illető településrész nevének, mert mind a két változat előfordul (a Setét- és a Sötét- is). Tehát a dolog még változásban, mozgásban van, vagyis még nem forrta ki magát. Én annak a híve vagyok, hogy már mikor a köznyelvi nyelvhasználat (többségben) egyértelműen "döntött" egy bizonyos forma mellett, akkor azt foglaljuk szabályba, és ne felülről próbáljunk szabályokat hozni, esetleg figyelmen kívül hagyva a beszélt nyelvet, netalán akár erőszakkal diktálni szabályokat. Tehát meg kell várni, amíg a köznyelv egyértelműen dönt egyik vagy másik forma mellett. Amennyiben nem dönt, a "nyelvi hatóságnak" sem kell feltétlenül döntenie, hanem hagynia, sőt támogatnia kell szabadon használni mindkét formát. (Vagy ha mégis az egyik változatot ajánlja használatra; utalnia kell a másik forma használatának meglétére, gyakoriságára is). Ez megfelel a magyar nyelv belső elveinek, jellegének, szabályainak, vagyis hogy rendkívül gazdag a változatokban (legyenek azok szinonímák, vagy hangtani változatok - tepertő <-> töpörtyü, stb. Nekem egyébként vannak fenntartásaim a mostani magyar helyesírással kapcsolatban, például ez utóbbi példa kapcsán, hogy csak a tepertő írásmód létezik. Pedig mennyivel szebb a mi jó kis dunántúli "töpörtyünk", ráadásul ez a kétféle változat már eltér annyira egymástól, hogy mind a kettőt irodalmi szintre kellett volna emelni, mert egy dunántúli ember elsőre meg se érti a "tepertő" változatot, kivéve, ha nem tanulta meg, hogy az "töpörtyüt" jelent; hasonlóan a spenót-parajhoz. Nekem egyáltalán a magyar nyelvújítással kapcsolatban úgy általában vannak problémáim, mert rengeteg negatív hatása volt / van - persze a pozitívak mellett - de ez a téma most nem ide tartozik.)

Egyébként konkrétan annak az eldöntéséhez, hogy Sötétpatakot, vagy Setétpatakot írjunk, tudni kéne, hogy a gyimesiek a "setét" szó első "e"-jét zárt, vagy nyílt "e"-ként ejtik-e (vagy az melyikhez áll közelebb). Én a dunántúli kiejtés szabályai alapján gyanítom, hogy zárt e-t (vagyis rövid "é"-t = "ë"-t); ez tényleg az ö-höz áll közelebb (csak az ajakkerekítés hiányzik hozzá, hogy az legyen). Ha azonban a gyimesiek első "e"-je a "Setétpatak" szóban nyílt "e" (mert a csángóktól, különösen a moldvaiaktól kitelik, hogy pont ott nyílt e-t mondjanak, ahol a dunántúli ember zárt e-t), akkor az nem az ö-höz, hanem a rövid á-hoz áll közelebb. Ha ez így van  akkor ez alapján indokolatlan a "Sötétpatak" írásforma.

Én mindezen saját érveim ellenére, vagy mindezekkel együtt, amit leírtam, a "Setétpatak" írásforma mellett kampányolok; lehet, hogy érzelmi alapon, és nem a magyar helyesírás alapelvei alapján, mert ennek a településrésznek ez a neve; ebben benne van az íz, a helyi jelleg; számomra a "Sötétpatak" ejtés- és írásmód teljesen semleges, de az előbbiről rögtön eszembe jutnak a gyimesi emberek, stb. Persze rögtön itt egy ellenpélda: a székiek sose (...?) mondják saját falujukat Széknek, hanem Sziknek; ők maguk se székiek, hanem "szíkiek"... Mégis természetes, hogy Széknek írjuk, mivel - mondhatja valaki - a magyar helyesírás szabályai természetesen határainkon túlra is vonatkoznak, még ha ez nekünk magyarországi táncházasoknak Erdély iránt táplált érzelmeink miatt furcsának is tűnik... (Mégis van egy Vas megyei község, amelyik nem "Búcsú", hanem "Bucsu"; ugyanakkor a szlovéniai Lendvahosszúfalu nevét én az ottani helységnévtáblán "Hosszufalú"-nak láttam leírva, ha jól emlékszem...) Szóval erről el lehet vitázni; a lényeg az, hogy szerintem nincs ennek a helyiségnévnek az írásmódjára vonatkozólag konkrét akadémiai ajánlás; ennek hiányában pedig természetesen egyik írásmód sem lehet hibás; majd a gyakorlat eldönti, hogy melyik győz (ha egyáltalán kell, hogy győzzön bármelyik is), és akkor azt esetleg helyesírási szabályként lefektethetjük, ha muszáj. De nem muszáj. Addig pedig mindenki használja azt, amelyiket akarja, és erről nem érdemes tovább vitázni.

Kovács Péter
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <https://list.folkradio.hu/pipermail/lista/attachments/20031105/1f04b554/attachment-0017.htm>