[Folklista] Magyarország kontra, Erdély háromhúros kontra

[Pávai István]

Először is igaza van Evantiának, hogy valami önmagában nem értékesebb,
pusztán azért, mert határon túli. A határon túliság nem néprajzi, hanem
politikai fogalom, ezért engem is mindig zavart.

Péter, te elmesélted, hogy olyan erdélyivel találkoztál, aki emígy
nyilatkozott a magyarországi táncházasokról, Szabi meg fordított eseteket
mesélt. Ilyen egyedi eseteket nem jó mesélni, mert ha hozzá is tettétek,
hogy ebből ti nem vontok le általánosító következtetéseket, az esetek
önmagukban sokkoló hatásúak, s akinek nincs módja más úton is tájékozódni a
másik országrészről, az akaratlanul is ezzel a negatív emlékkel marad, ez
befolyásolja az értékalkotását az "erdélyiekről" vagy a
"magyarországiakról".

Az ilyen országrésznyi területek közötti ellentétek mindig fentről jönnek,
egy bizonyos értelmiségi gondolkodás termékei, amelyből főleg a politikusok
kovácsolnak tőkét.

Az egykori falusi életet élő embereknek nem volt Erdélyben olyan erdélyi
tudata, amely szemben állt volna másokkal. Sokkal inkább érvényesült az ősi,
nemzetségek, falvak, közeli (belátható, bejárható) tájak közötti szelíd
ellentét, a lokális és a regionális tudat. Biztosan mindenki ismer pl.
falucsúfoló táncszókat (csujogatásokat). A székölykörösztúriakat úgy
csúfolták a már nem ő-ző udvarhelyiek, hogy: "Mönnyünk a högyön, hogy
hamarább lögyön", szitásoknak nevezték őket, pedig már régen nem élt az
egykori szitakészítő háziipar, a keresztúriak pedig hagymásoknak nevezték az
udvarhelyieket. Erdélyben a székelyek rendelkeztek leginkább sajátos
mi-tudattal, amelynek történelmi okokkal, rendi különállással,
kiváltságokkal összefüggő oka van. Nem megyek bele a részletekbe, a
székely-csángó, székely-mezőségi ellentétek taglalásába, vagy annak
elemzésébe, hogy hogyan jött létre a kalotaszegiek mi-tudata, miután
"felfedezték" őket. Csak azért emlegetem ezeket a példákat, hogy jelezzem:
részben természetes folyamatokról van szó, de ezek nem voltak országosak.

Az erdélyi-magyarországi ellentétek egy része másfajta ellentét, csak annak
látszik, mint pl. a belföldi és külföldi munkavállaló ellentéte stb.

A magyarországi táncházak egyes irányítóinak hibáit valóban emlegettem.
Ilyen hibákat az erdélyi szervezők is elkövetnek, de ők sokkal kevesebben
vannak, nincs ugyanannyi pénzük, táboraikat és rendezvényeiket magyarországi
mintára szervezik, ezért az ő "bűneik" egyben a magyarországiakéi is. Lám
valamiben mégiscsak van egység Erdély és Magyarország között. :)

Az erdélyi táncházmozgalom kialakulásáról már írtam a Barozda együttes 25
éves évfordulójára megjelent könyvecskében. Abból kiderül, hogy sem a
feltételek, sem az okok, sem a módozatok nem voltak azonosak a
magyarországiakkal, ezért nagyon leegyszerűsítő az az elképzelés, hogy
pusztán magyarországi hatásra alakultak volna ki az erdélyi táncházak. Arról
nem is beszélve, hogy a magyarországi táncházak is Erdélyből vették az
ötletet: Szék -> Kallós -> Martin -> színpadi együttesek -> Sebő együttes ->
Kassák klub stb.

Pávai István