Re: [Folklista] Egzotikum tavali, 3 3-ad évi

[Szilágyi Szabolcs]

Sziasztok!

1- nagy érdeklődéssel olvastam -egy ideig- setét sötét vitátokat, nem 
szóltam hozá, mert érdemben nem tudok.
2-"Itt jegyzem meg, a korábbi állításaimon túl,
> hogy én még nem találkoztam olyan erdélyi táncházas (tehát quasi 
városi)
> zenekarral a mostaniak közül, amelyik jól muzsikálna (aki volt, az 
Üsztürü,
> az is áttelepült...)." Hiába na, nem ismerhetsz te sem mindenkit, csak 
azért mert, (gondolom én) "őshonos"  magyarországi vagy. Erdélyben 
valóban kevés a táncházzenekar, de azért még akad, és akad közöttük 
jó is. Hozzáteszem, attól, hogy valaki áttelepül,  még Erdélyinek 
számitjuk. 
Az is idetart, hogy az erdélyi falusi zenekarok budapesti, vagy a világ 
más tájain való fellépteteése, elég kétélü dolog. Szerintem egyik oka 
annak, hogy a csávásiak előadásában ma már a Dallas film zenéjét 
is "élvezhetjük" csávásiasan muzsikálva, és szintém magyarországon 
felvett gázsijuk miatt itthon már nem lehet megfogadni őket, mert sok 
esetben megfizethetelenek-ez nem kizárólag a csávásiakra vonatkozik.
3-Magyarországra ritkán járok, ottani táncházba még ritkábban, de 
egyszer ott voltam a Fonóban, mikor a palatkaiak muzsikáltak. 
Rádiósként beszámolót szerettem volna késziteni az ottani 
szereplésükről. Egy igen tisztelt "anyaországi" táncházas uri 
gesztussal kiverte riportermagnómat a kezemből közölte velem, hogy 
nem azért muzsikálnak, hogy én ebből felvegyek, hanem azért, hogy ő 
táncoljon. A másik magyarországi táncházas élményem: Fodor Sándor 
Neti-vel készitettem interjut arról, hogy hogy érzi magát a 
táncháztalálkozón, Budapesten, akkor is szinte magnó nélkül 
maradtam, mert egy lelkes, szintén anyaországi, önjelölt szerzői jog 
vldő minden áron rá akart venni, hogy azonnal fizessek Sanyi bácsinak. 
Erdélyban jó néhányszor beszéltem az öregúrral, ő sem kért ezért 
pénzt, más sem akart velem "fizettetni" . Tudom, hogy ez két a kis 
történet nem tükrözi az erdélyi és magyarországi táncházmozgalom 
viszonyát, de azóta elegem lett az ottani táncházasokból. Ugy, ahogy 
már rég elegem van abból is, hogy a magyarországi táncházmozgalom 
nélkül, soha nem lett volna erdélyi. Tudom, hogy a kettő hivatalos 
megszületése közé öt évet tesz a "szakirodalom" de azt hiszem inkább 
az erdélyi táncház kialakulási folyamatát kéne megnézni-nem biztos, 
hogy ez csak a magyarországi függvénye. Üdv. Szilágyi Szabolcs



Petyko <petya75 at freemail.hu> írta:

> Kedves István!
> 
> >>A népi kultura és a folklorizmus kereteiben jelentkező Erdély-
Magyarország
> viszonyra azért majd még visszatérek egy másik levélben.<<
> 
> Ez hasznos és tanulságos lenne. Itt jegyzem meg, a korábbi 
állításaimon túl,
> hogy én még nem találkoztam olyan erdélyi táncházas (tehát quasi 
városi)
> zenekarral a mostaniak közül, amelyik jól muzsikálna (aki volt, az 
Üsztürü,
> az is áttelepült...).
> 
> Az előző leveled tárgymegjelölésében - "ősmagyar szintetizátor" 
pedig az én
> gondolatmenetemnek a durva, még az is lehet, hogy cinikus, gúnyos
> elferdítését, a nevetségessé tétel szándékát vélem felfedezni 
(remélem, hogy
> tévedek, és csak egy érzékeny zenész vagyok, és itt inkább csak 
humorról van
> szó).
> 
> KP
> 
> 
> 
>