<!DOCTYPE HTML PUBLIC "-//W3C//DTD HTML 4.0 Transitional//EN">
<HTML><HEAD>
<META http-equiv=Content-Type content="text/html; charset=iso-8859-2">
<META content="MSHTML 6.00.2900.2180" name=GENERATOR>
<STYLE></STYLE>
</HEAD>
<BODY bgColor=#ffffff>
<DIV><FONT face=Arial size=2><FONT face="Times New Roman" size=3>Kedves
LegKemecseiBb Gábor!<BR><BR> Olyan szépen feladtad a labdát
lecsapásra, hogy - általános írásiszonyom <BR>ellenére - tollat ragadtam, azaz -
a fáin képzavar kiteljesedése érdekében - <BR>a "Kompjúter Klaviatúráján
Kalapálom" soraimat.<BR> Szóval eredetileg a "táncház" az nem
valamelyik <BR>nemzet/nemzetiség/társadalmi csoport kizárólagos tulajdona (pl.
nem csak a <BR>magyaroké az írekkel, keltákkal /?/, brazilokkal, indiaiakkal
szemben, vagy <BR>nem csak a folklistásoké a többiekkel szemben), sem nem
valamelyik <BR>testrészünk "alkalmazásának/ritmikus használatának helyszíne (pl.
csak <BR>"lábtáncház" a hastáncházat kizárandó) - hanem
mindenkié.<BR> A "mozgalmi táncház" - a
hagyományőrzésnek az a "modern", <BR>TUDATOS/TUDOMÁNYOS formája, ami az
egész világon elterjedt és elismert - az <BR>ún. "Magyar modell" - az valóban a
"mienk", a magyaroké. De ez sincs (mint <BR>semmi sem) nemzetközi előzmények
nélkül - lásd nyugat-európai folkmozgalmak, <BR>észak-amerikai nemzetiségi és
nemzetközi táncklubok vagy a svéd <BR>"táncházmozgalom" (ők nem úgy hívták!) -
ez utóbbi már a második <BR>generációját nevelte a 970-es években, amikor mi,
első-generációs magyar <BR>"mozgalmárok" ott jártunk. A fentieket illusztrálandó
van egy kép a Nomád Nemzedék c. kötet 48-ik oldalán, <BR>ami Kanadában
készült valamikor a XX. század elején és az van írva a képen látható falra, hogy
"DANCE HOUSE" (most vettem észre, hogy az N betűt fordítva meszelték
fel!)<BR> Abban egyébként igazad van, hogy sokszor táncháznak
nevezik az olyan <BR>eseményeket is (bál, keresztelő, kiállításmegnyitó utáni
mulatság s egyéb <BR>"bulikat",stb.), amelyeken nics tanítás, mindenki azt
csinálja, amit a <BR>valamilyen szervezett oktatás (táncház, tanfolyam, tábor
stb.)keretei között <BR>megtanult.<BR> A témával
kapcsolatban egyébként ajánlom a következő könyveket:<BR>Nomád nemzedék. (szerk.
Bodor Ferenc), Budapest, Népművelési Intézet, 1981<BR>A betonon is kinő a fű
(szerk. Sándor Ildikó), Budapest, Hagyományok Háza, <BR>2006 - meg egy
filmet is: Amerikába jöttem (rendező: Szomjas György, zenei rendező: Halmos Béla
nevű magam)<BR><BR>Igazi jóindulattal és barátsággal üdvözöl<BR>Béla de Halmos
(Táncház Archívum)</FONT><BR><BR></FONT></DIV></BODY></HTML>